Kamera beállítások a tökéletes e-commerce termékmegjelenítéshez
Minden egyes termékről, amit el szeretnénk adni online, professzionális termékfotók kellenek. E képen a termékfotózás mint kategória, bekerült a képbe, és a fényképezés egyik leggyorsabban fejlődő ágává vált.
Ezeknek a fényképeknek a célközönségét a potenciális vásárlók alkotják, akik célirányosan nézelődnek, információt keresve a termékről és ezáltal nem a fénykép művésziességét fogják értékelni. Ezt a fényképezési módot, ami rendkívül valósághű megjelenítést kell hogy adjon, packshot-nak, azaz termékfotózásnak hívjuk, ami merőben más, mint a styled, azaz stílus fotózás. Ebben a cikkben most a termékfotózásra fókuszálunk. Ezért is lesznek az olyan elemek mint a háttér típusa, vagy a termék beállítása, csak másodlagos fontosságúak.
A jó termékfotózáshoz szükséges kamerabeállítások nem változnak gyorsan az új technológiák megjelenésével. Ebben a cikkben végig fogunk menni a termékfotózásnál használatos, alapvető kamerabeállításokon, hogy könnyen elkerüld fennakadást még ha kevés is a tapasztalatod.
Az első amit átveszünk, az a fényképezési beállítások háromszöge, más néven expozíciós háromszög. Minden oldalán egy fényképezési paraméter foglal helyet: rekesz, zársebesség és ISO. Ez a három érték egymásra hatva határozza meg a fénykép karakterisztikáját. Hogy miképpen azt az ábra szemlélteti, amiért ezúton is köszönet Hugyák Andreának.
Expozíciós háromszög
A következőkben összehasonlításokkal megmutatjuk, hogy ezeknek az értékeknek a változtatásával, milyen változás következik be a fényképen:
1/60 s
1/100 s
1/400 s
A zársebesség (záridő) változtatásának hatása a képünkre
Az alap kamerabeállítások termékfotózásnál
Zársebesség azaz záridő
A zársebesség azaz záridő, együttműködve a rekesszel, szabályozza azt, hogy a kamera szenzorlapkája menyi ideig kap fényt. Azt mutatja meg, hogy egy redőnyhöz hasonló mechanizmus (a „zár”) meddig marad nyitva, ezzel utat engedve a fénynek, hogy rávetüljön a képalkotó szenzorra. A záridő értékét egészen a másodperc töredékétől határozzuk meg, mint pl. 1/8000s (s = second, azaz másodperc), fel egészen akár 30s értékig. Minél nagyobb a nevező, annál gyorsabb a zársebesség, tehát 1/1000-es érték sokkal gyorsabb mint az 1/30-as.
A zársebesség a kép világosságának szabályozásának kulcsa. Azonos rekesz és ISO értékek mellett, minél kisebb a zársebesség értéke (azaz rövidebb a fénynek való kitettség ideje) annál sötétebb lesz a kép.
Lássuk, hogy miként változik a kép, ha a beállítási háromszögből csak a záridőt változtatjuk:
1/60 s
1/100 s
1/200 s
A fenti képek egy állványról készültek. A zársebesség azonban nem csak a világosságért felelős. Ha a záridő hosszú (hosszabb fényvetülési idő), akkor a kamera láttatni fog a képen mindent, ami ez idő alatt történik. Egyszerűbben kifejezve, például ha egy sétáló ember fényképezünk, akkor rövid záridővel egy megfagyasztott pillanatképet fogunk kapni, viszont ha elnyújtjuk az exponálási időt, akkor az ember a képen elmosódott lesz, hiszen a zár nyitva léte alatt megtett valamennyi utat, mozdulatot. A következő képek remekül szemléltetik ezt:
Rövid záridő - megfagyasztott kép
Hosszú záridő - elmosódott kép
A zársebesség megfelelő beállításához észben kell tartanunk, hogy a nagyobb érték, hosszabb ideig teszi ki a szenzort a fénynek és ezáltal elveszhet az élesség a nem kívánatos apró kameramozgások miatt. Valamint, ahogy a fenti képek is mutatják, ha mozgó dolgot fényképezünk, akkor a végeredmény elmosódhat.
Annak érdekében, hogy ne fényképezzünk életlenül, használjunk tripodot vagy állványt. A fenti képek esetében tripodot használtunk. Egy kézben tartott kamera sokkal inkább hozott volna olyan eredményt, mint a következő kép:
A másik módja annak, hogy szabályozzuk a kép világosságát a stúdióban történő fotózás esetén, az a fények megfelelő szabályozása. Világosabb képekért erősebb fények kellenek, és értelemszerűen tompítani kell őket, hogy sötétebb képet kapjunk.
Rekesz (Blende)
A rekesz (blende néven is ismert) nem más, mint tulajdonképpen egy rés, ami szabályozza a szenzorra jutó fény mértékét. Ezt az un. rekesz értékben mérjük, aminek az értéke akár f/1.8 értéktől („nagy rés”) egészen f/29 („kis rés”) értékig terjed. Ne lepődj meg ha te nem tudsz pontosan ilyen értékeket állítani, mert ezek az értékek objektív függőek. A lényeg, hogy az állítható legkisebb érték a teljesen nyitott rekesz, míg az állítható legnagyobb érték a zárt rekesz.
A zársebességgel együtt ez felelős azért, hogy mennyi fényt kapjon a szenzor és ezáltal, hogy mennyire legyen világos a kép. Alacsonyabb rekesz értékek világosabb képeket eredményeznek, míg a magasabb értékek sötétebbeket. Természetesen akkor ha az ISO és a zársebesség értékét változatlanul hagyjuk.
f/9
f/11
f/22
A rekesz ugyanakkor a mélységélességet is szabályozza. Ez azt jelenti, hogy ezzel szabályozhatjuk azt, hogy a készítendő kép mennyire legyen éles a képen látható tér távolabbi pontjaiban is. Csak a kamerához közelebbi tárgyak, vagy a távolban lévők is.
Magas mélységélesség f/22
Alacsony mélységélesség f/9
Végezetül, a rekesz értékének nagy hatása van a kép minőségére. Ez arra ösztökélheti a fényképészt, hogy a középértékek mentén maradjon, azaz f/11 és f/18 között.
ISO érték
Amikor már tudjuk, hogy mennyi fény fog ráesni a kamera szenzorra, akkor azt is be kell állítani, hogy a szenzor maga mennyire legyen érzékeny, azaz, hogy mennyire reagáljon a fényre. Ez az amiért az ISO a felelős. Ennek az értéke 64-től egészen tízezrekig elmegy.
Megfelelően beállított fények mellett, tartsuk az ISO értékét olyan alacsonyan ahogy csak lehet. Ez termékfotózásnál különösen fontos, mivel a magasabb ISO érték zajossá teszi a képet. Minden kamera optimalizálva van egy ISO értékre. Törekedjünk ezt a beállítást minél jobban megközelíteni.
Amíg a kültéri fényképezésnél szükség lehet a magasabb ISO értékre (mivel a fények kontrollálhatatlanok és a tárgy távolság sem meghatározható) addig a termékfotózás ISO 100-as értéket célozza meg. Abban az esetben, amikor az ISO 100-as értéket nehéz használni, akkor is törekedjünk a lehető legalacsonyabb értékre mint ISO 400, vagy extrém esetben ISO 800.
ISO 100
ISO 2400
Amint látható, az alacsony ISO érték nem csak esztétika kérdése, mert termékfotózás esetén a lehető legjobb módon kell visszaadni a termék jellemzőit. Ezáltal egy stúdióban történő fényképezés során az ISO változtatása helyet, sokkal jobb eredményre vezet a rekesz, a zársebesség és világítási beállítások változtatása.
ISO 100
ISO 2400
Útmutató lépésről lépésre, hogy hogyan állítsuk be a zársebességet, a rekeszt és az ISO értket.
Kezdeti beállításunk: ISO 200, f/8-as rekesz, és egy jó megjelenítést adó zársebesség.
- Állítsd a rekeszértéket a kívánt mélységélességhez!
Használd a megfelelő rekeszértéket annak érdekében, hogy megkapd a terméken a kívánt élességet elölről hátrafelé haladva. Abban az esetben, ha alacsony rekeszértéket kell használni (f/16 alatt) bizonyosodj meg róla, hogy a kapott minőség még mindig elfogadható. Ha nem, akkor szoftveres technikához kell nyúlni, hogy kiszélesítsük a mélységélességet (fókuszsorozat vagy szuperfókusz). Amikor változtatunk a rekesz értékén, igazítsuk hozzá a zársebességet az optimális exponáláshoz.
TIPP: A fókuszpontot valahol a termék 1/3-ánál állítsd be, mert a mélységélesség mindkét irányba (közelebb és távolabb) is kihat jellemzően 1/3 arányban előre és 2/3 -ban hátra.
- Állítsd be a legmagasabb, még elfogadható ISO értéket a még elfogadható minőségért.
Kezdve az ISO 200 értékel, próbáljuk ki az ISO 400 és 800 értékeket. Állítsuk be a zársebességet az optimális exponáláshoz. Ellenőrizzük, hogy szemcsés (zajos) lett e a kép. Ha túl szemcsés lett, akkor csökkenteni kell az ISO értékét.
TIPP: Amikor megduplázzuk az ISO értékét (pl. 200-ról 400-ra emeljük) meg kell felezni a zársebességet (pl. 1/25-ről 1/50-re), hogy azonos exponálást érjünk el.
- Állítsd át az zársebességet, ha eltérő exponálást akarsz elérni.
Amikor az ISO és rekesz értéke megfelelően vannak beállítva egy adott termékhez, akkor jobb ha ezekhez nem nyúlunk. A rekesz értékét akkor kell átállítani, ha meg akarjuk változtatni (növelni vagy csökkenteni) a mélységélességet és a igazítani a kép minőségén. Általában csak a zársebességgel kell variálni mert pl. ha fehér terméket fényképezünk, akkor csökkenteni kell az értékét, míg ha sötétebbet, akkor növelni azt.
Fehéregyensúly
A fehéregyensúly szabályozza a színhőmérsékletet egy fényképen. Ez azt jelenti, hogy ez által lesz egy termék sárgás megjelenésű meleg fényekkel, vagy kékes megjelenésű magas színhőmérséklettel.
A megfelelően beállított fehéregyensúly élethű színeket eredményez. Bár sok fényképész az automatikus ”auto white balance” beállítást használja, javulás érhető el a színleképezésben ha egyéni ”custom white balance” beállítást használunk. Ez különösképpen akkor lehet fontos, ha közvetlenül JPEG formátumba fényképezünk. Ha viszont RAW formátumba fényképezünk, akkor a fehéregyensúly az utómunkálatok során is állítható anélkül, hogy veszítenénk a minőségből.
Az automatikus és a manuális fehéregyensúly közötti különbség tisztán látható az alábbi képeken:
Automatikus fehéregyensúly
Manuális fehéregyensúly
Az automatikus fehéregyensúly használata nem garantálja az elért színek megismételhetőségét, mivel a kamera minden egyes képnél külön veszi figyelembe a fényeket. A manuális beállítás ezzel szemben garantálja a következetes, azonos megjelenítését a színeknek, azonos fények használatakor.
A fehéregyensúly beállításához használjunk egy erre a célra megfelelő szürke kártyát, ahogy azt a videó mutatja. Illetve segítségedre van még ez az írás is: WB setting manual. A videó az egyik eszközünkhöz mutatja be a fehéregyensúly beállítást, de pontosan ez a módszer bármilyen berendezett stúdió esetén.
Autofókusz OFF
Amikor újabb és újabb fényképeket készítünk termékekről egy állvány segítségével, akkor nincs szükség arra, hogy minden fényképnél újra beálljon a fókusz. Sőt az automatikus fókusz gyakran téves fókuszpontot lő be a képen. A fókuszt manuálisan adjuk meg a termék 1/3 mélységénél az optimális mélységélességhez.
RAW vagy JPEG?
Sok fényképész azt vallja, hogy kizárólag a RAW formátumú képek alkalmasak az későbbi utómunkálatokhoz. Ez igaz lehet a fényképezés több ágánál is, de a termékfotózásnál a szempont a legmagasabb szintű produktivitás. A megfelelő fény és fehéregyensúly beállításokkal a színek pontos leképezése közötti eltérés minimális ugyan a JPEG és RAW képek között, ám a teljes munkafolyamat összetettsége már radikális eltérést mutat. A RAW előnyösebb lehet bizonyos nehezebb terméktípusok, pl. nagy kontrasztú sötét és fehér színű termékeknél, és lehetővé teszi a tökéletlenségek kijavítását. A RAW képformátum előnyös még akkor is, amikor nagyon fontos színek tökéletes visszaadása a fényképen (pl. festékek színe, smink kellékek).
A RAW képformátum önmagában nem alkalmas a termékeid megjelenítésére. Ezt utómunka során kell feldolgozni, és a végén ebből létrehozni egy kíván képformátumot. Az utómunka folyamatát és annak hatásait a végső fényképre, nem könnyű átfogóan ismertetni és megérteni. Hacsak nem vagy egy szakember és ezáltal tudod, hogy miért van rá szükséged és hogyan bánj vele, mi a JPEG formátumot javasoljuk.
Tekintsd meg a RAW-JPEG előnyök/hátrányok összehasonlítását:
RAW | JPEG | |
Méret | nagy (20 MB körül) | kisebb (3MB körül) |
Idő | hosszú, utómunkálat szükséges | rövid, felöltésre kész |
Nehézség | A RAW formátum utómunkálataihoz érteni kell és ehhez szoftver szükséges. | Itt is lehet utómunkálat, de nem szükségszerű. Már készen tömörített. |
Lehetséges változtatások száma a fotón | magas | korlátozott |
Képméret
Azoknak a képeknek, amik termékeket fognak bemutatni az E-kereskedelem világában, optimalizálni kell a méretüket. A kamerák szenzorai általában messze nagyobb felbontásban érzékelik a terméket, mint amennyire az szükséges az E-kereskedelemben. Igaz, hogy ez lehetővé teszi a hatékony vágást (cropping) és ráközelítést, ám ami igazán fontos esetünkben, az a betöltési sebesség.
Bár valószínűsíthetően nem lesz szükség a jellegzetes 1920×1080 (FullHD) felbontás meghaladására, mégis azt javasoljuk, hogy a kamerával elérhető legnagyobb felbontásban (pl. JPEG Large fine) fényképezzünk. Az utómunkálati szoftverek könnyedén csökkentik arányosan a kép felbontását, viszont nagyobb felbontásnál könnyebb kivágni és megmutatni egy termék részleteit, sajátosságait.
A különböző E-kereskedelmi oldalak meghatározzák, hogy milyen képméretet várnak. Ezt tartsuk szem előtt, amikor készítjük a képeket.
Haladó szintű beállítások
A rekesz, a zársebesség és az ISO meghatározása, miközben ismerjük a fény beállításainkat és a megfelelő színhőmérséklet, mind elengedhetetlenek a termékfényképezés területén. Sőt igazból bárhol is használjuk a kamerát. A továbbiakban az élőkép funkcióról, a színtérről, a stabilizálásról és a lencse korrekciók lehetőségeiről írunk.
Élőképes előnézet
Abban az esetben, amikor állandó fényeknél (pl. LED) fényképezünk az élőkép használata egy alapvető lehetőség.
A ” What You See Is What You Get” azaz ”azt kapod, amit látsz” funkció segítségével már előre láthatod, hogy milyen képet fogsz kapni, mielőtt még elkészítenéd azt. Ez a lehetőség elejét vette annak a fárasztó lépésnek, hogy el kellett készíteni a képet azért hogy láthassuk milyen lesz ahelyett, hogy már előre megnézhettük volna (egységes világítás mellett). A folyamat ezáltal egyszerűsítve lett és sok munkaóra lett így felszabadítva.
Egy bónusz értéke az élőképes nézetnek, hogy az autófókusz még pontosabbá vált azáltal, hogy a fókuszálási folyamat közvetlenül a kamerában történik.
Az exponálás szimulálása az előnézet használatával
Az élőképes nézetnek csak akkor van értelme, ha láthatjuk a képet, mielőtt még elkészítenénk azt. Minden Canon és Sony, illetve némely Nikon kamera képes szimulálni az exponálást (ki/be lehet kapcsolni).
Érdemes bekapcsolni ezt a funkciót, ha egyenletes világítás használata mellett szeretnénk előre látni, hogy milyen kép fog készülni. Ha vakut használunk, akkor ezt a funkciót kapcsoljuk ki. Ez esetben legyünk tisztában vele, hogy a kamera mindig mutatni fog egy előnézeti képet, de a végeredmény a kamera beállításától és a vaku fénytől függ, ami nem fog szükségszerűen egyezni azzal amit előzetesen láttunk.
A következő képek megmutatják a különbséget aközött, hogy mit látunk a kamerába nézve, ha az exponálás szimulálása be vagy ki van kapcsolva:
Exponálás szimulálása beállítás
Exponálás szimulálása OFF
Exponálás szimulálása ON
A mélységélesség szimulálása (Depth of Field simulation) az élőnézetben
Ez a funkció szintén ki/be kapcsolható a kamerán. A vitathatatlan előnye az élőnézetnek a digitális kamerákban annak a lehetősége, hogy modellezhetjük a fényeket a terméken még mielőtt elkészítenénk a fényképet. Azonban a kamera az exponálás szimulálásakor egy szélesre nyitott rekeszt alkalmaz, amiből eredően az élőképen keresztüli mélységélesség keskenyebb, mint amilyen az elkészített képen lesz. Ennek ellensúlyozására kapcsoljuk be a mélységélesség szimulálást (Depth of Field simulation ON).
Ez nagyon hasznos például az ékszerfotózás során, ahol ezáltal gyorsabban ki tudjuk választani a megfelelő rekesz értéket és láthatjuk, hogy a termék teljes mélységében éles lesz e.
Színtér
A legtöbb kamera képes elmenteni a képet a két ismert referencia szintérre: sRGB-re, és a jóval nagyobb Adobe RGB-re.
Az Adobe RGB előnye a jóval szélesebb színpaletta, ám ennek eőlnyét csak akkor tudjuk kihasználni, ha nyomdai célokra fényképezünk, valamint igényel némi színtér ismeretet és tapasztalatot. Ezeket a képeket át kell majd konvertálni sRGB-re, hogy felhasználható legyen az interneten, ami viszont némi minőségvesztéssel jár. Ha kizárólag a netre készítünk tartalmat, akkor javasolt csak az sRBG színtér használata. Nagy többsége a böngészőknek, grafikus szoftvereknek, Android eszközöknek kizárólag az sRGB színtérrel működnek és nem ismerik fel az Adobe RGB színteret. Ezáltal az Adobe RGB nem lesz megfelelően megjelenítve ezeken az eszközökön.
A lencse és a kamera stabilizálása
A termékfényképezés nem igényel stabilizálást sem a lencse, sem kamera esetében, mivel a következetesség és megismételhetőség jegyében javasolt az állványok használata. A stabilitást ebben az esetben a tripod vagy oszlopos állvány adja meg.
A stabilizálás azokban a szituációkban a legfontosabb, amikor nincs elég fény és a zársebesség nagyon alacsony. Vagy amikor állvány nélkül alkalmazunk nagy gyújtótávolságot.
Lencse korrekció
A modern kamerák számos lehetőséget kínálnak a lencse rendellenességeinek korrekciójára. Ezek között van, amit érdemes most megemlíteni.
Torzítás korrekció (Distortion correction)
A torzítás funkció a hordó és a párna torzításokat igazítja ki.
Hordó torzítás: A kép szélénél az egyenes vonalak kifelé görbülnek (a kép középvonalánál tekintve), a kép „hordóalakú”.
Párna torzítás: A kép szélénél az egyenes vonalak befelé görbülnek (a kép középvonalánál tekintve), a kép „párna-alakú”.
Ezek a hatások felelősek azért, hogy a termék nem lesz megfelelően megjelenítve a képen, olyan hatást keltve mintha meg lenne vetemedve. Határozottan érdemes elkerülni ezeket, tekintve, hogy milyen hatással vannak a kép tartalmára.
A torzítás korrigálására a kamera keskenyebb képet rögzít, mint amit látunk a képkeresőben, azzal az eredménnyel, hogy levágja a kép széleit és látható felbontást.
Ezt a funkciót a kamera menüjében lehet bekapcsolni (javasolt). A hatása azonnal látható lesz az élőnézetben.
Torzítás korrekció beállítás
Torzítás korrekció OFF
Torzítás korrekció ON
Periférikus megvilágítás korrekció (Peripheral illumination correction)
Ezt az opciót árnyalási korrekciónak is hívják. A kamera ebben az esetben kiiktatja a sötét sarkok hatását, amit egyes lencsék okoznak. Ennek a funkciónak a használata zajossá teheti a képet a sarkokban és kevésbé lesz hatékony magas ISO értékeknél.
Árnyékolási korrekció beállítás
Árnyékolási korrekció OFF
Árnyékolási korrekció ON
Kromatikus aberráció korrekció (chromatic aberration correction)
A kromatikus rendellenesség akkor fordul elő, amikor sötét tárgyakat fényképezünk nagyon világos háttér előtt, ami nagy rizikót jelent termékfotózáskor. Azt eredményezi, hogy a sötét részek (maga termék jelen esetben) kiemelést kapnak egy színes fényudvarral.
A kamera képes ezt korrigálni azért, hogy a termék szélei határozott megjelenésűek legyenek, továbbá megfelelő legyen a színük. Egy példa a kromatikus rendellenességre:
Erős kromatikus aberráció
Korrigálással
Diffrakció korrekció (diffraction corretion)
Ez a torzítás azt eredményezi, hogy a kép elveszíti az élességét a rekesz miatt.
Az elhajlás különösen akkor látható amikor a rekesz majdnem zárva van az f/17-nél magasabb értékeknél. Azt javasoljuk, hogy tartsuk bekapcsolva ennek korrekciós beállítását, kivéve, ha zajossá teszi a képünket.
Diffrakció korrekció beállítás
Diffrakció korrekció OFF
Diffrakció korrekció ON
Kamerabeállítások kifejezetten az automatizált fényképezéshez
Az automatizált fényképezés esetén ugyanazokkal a kamerabeállításokkal játszunk, mint a hagyományos fényképezésnél. Itt is a rekesz/zársebesség/ISO értékeket fogjuk álltani, csak ezúttal egyenesen a szoftverben. Minden egyéb esetleges beállítás közvetlenül a kamera menüjében történik.
Egyes automatizált termékfotózási megoldások, mint az Orbitvu eszközök is, konkrét beállításokat igényelnek a kamerán:
Az első, amit meg kell tenni, amikor egy új kamerát állítunk be, hogy visszaállítjuk az összes beállítást a gyárira. Ezt követően állítsuk be az alábbiakat:
Stabilizátor kikapcsolása (Stabilization OFF)
Az automatizált stúdiók kikapcsolt kamera és objektív stabilizálóval működnek. Nincs rá szükség, mivel a kamera fix ponton rögzített, és a képstabilizáló pedig kissé elmozdul képről képre. Ezáltal a maszkolás (háttéreltávolítás) nem tud megfelelően teljesíteni.
Torzítási korrekciót bekapcsolása (Distortion Correction ON)
Ezzel a beállítással elkerüljük a formák torzulását pl. párna vagy hordó torzítást, amit a lencse okoz.
Egyéni fehéregyensúly beállítása (Custom white balance setting)
A megfelelő fehéregyensúly beállításához egy szürke kártyát kell használni, ahogyan az le van írva az automatizált fényképezési berendezés használati útmutatójában, vagy ahogy azt a videó megmutatja a korábbi ”Fehéregyensúly” bekezdésben.
Fényképenkénti (single shot) autofókusz beállítása
Tekintve, hogy a termékfotózás során nem mozgó tárgyakat fényképezünk és a stúdiók sokat használják az autofókuszt, meg kell bizonyosodni róla, hogy a folytonos autófókusz [(continuous autofocus (Servo)] ki van kapcsolva. Állítsuk az autófókusz-t az objektíven az ON állásba és használjuk fényképenkénti (single shot) üzemmódban.
Automatikus kikapcsolás és automatikus elforgatás
Annak érdekében, hogy a kapcsolat a szoftverrel megbízható és ezáltal folyamatos legyen, ezt a két funkciót, az automatikus kikapcsolást és az automatikus elforgatást ki kell kapcsolni.
Expozíció szimulálás bekacsolása (exposure simulation ON)
Az automatizált fényképezés akkor lesz rendkívül időhatékony, ha az exponálási szimulálás be van kapcsolva. Így minden előnyét ki lehet használni az élőnézetnek és ezáltal könnyebbé válik a rekesz/zársebeség/ISO háromszög beállítása.
Összegezve
Az alapvető beállítások, amiket fényképészként megismerünk, egyértelműen a kép exponálásával kapcsolatosak. Minden egyes lépés során, amit termékfotósként megteszünk, egyre jártasabbá tesz az expozíciós háromszög használatában. Az is felszínre kerül, hogy számos egyéb periférikus beállítás van még, ami hatással van a fénykép minőségére és a munkafolyamatunk sebességére.
Megmutattuk, hogy milyen fontos a megfelelő fehéregyensúly, file formátum, színtér, és hogy a kamerába beépített korrigáló funkciók mind hatékonyabbá teszik az utómunkálati időt. Mindenképpen hasznos némi időt szentelni a kamera beállításainak megismerésére, mielőtt belevágunk a valós fényképezési folyamatba.
Az idő, amit a kamera beállításának megismerésére fordítunk, a fényképek jobb megismételhetőségét, jobb felbontást és a színek valósághű leképezését eredményezi. Még a leginkább automatizált fényképezési megoldások esetén sem lehet elkerülni, hogy tisztában legyünk az alapvető kamera beállításokkal.
Ha érdekel miként zajlik egy automatizált fényképezési folyamat, nézd meg az alábbi videót az Alphashot automatizált megoldásról.
Azzal a reménnyel vágj bele a termékfotózásba, hogy hamarosan mesterévé válsz a kamera beállításainak. Sok szerencsét!